Samponszappan vagy szilárd sampon?

2018. április 12. - zerowastehu

Aki elkezdi az otthoni hulladékát csökkenteni, biztos, hogy előbb-utóbb eljut ahhoz a kérdéshez, hogy mit kezdjen a fürdőszobában lévő műanyag flakonos tusfürdőkkel, samponokkal, balzsamokkal. Ami a tusfürdőket illeti, általában könnyen megy a váltás, az ember kipróbál pár bolti, néhány kézműves, egy-két házi készítésű szappant, majd örömmel állapítja meg, hogy a bőre ugyanolyan selymes, a kukája viszont pár flakonnal könnyebb lett. 

A samponok és balzsamok lecserélésekor viszont már sokan elbuknak, mivel akármennyit is próbálkoznak, sokszor marad fura, ragacsos, koszos érzés a hajukban.

Mi lehet ennek az oka? És mi erre a megoldás? 

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszoljunk, először is érdemes különbséget tenni a samponszappanok, és a szilárd samponok között. 

samponszappan.jpg friss_szilard_sampon.jpg

Az első képen samponszappan, a másodikon szilárd sampon. Kinézetre bármelyik lehetne bármelyik. (Képek forrása: samponszappan, szilárd sampon

A samponszappanok a sima szappanokhoz hasonlóan valamilyen zsír és lúg (általában nátronlúg) találkozásából születnek, és sokszor még az elszappanosodási folyamat után is lúgos kémhatással rendelkeznek. Ezért is ajánlja több gyártó, hogy közömbösítésként hajmosás után mindenképp használjunk valamilyen savas öblítést, általában higított (alma)ecet, vagy citromlé formájában. 

Vannak, akiknek már ez is elég a gyönyörű hajhoz, másoknak viszont még így is megmarad a ragacsos, piszkos érzés. Ennek oka a kemény vízben keresendő, mivel a vízben lévő kálcium- és magnéziumsók a szappannal (és az abban található zsírral) találkozva kölcsönhatásra lépnek, és azt az anyagot hozzák létre, amit mi a kádon vagy mosdókagylón szappanlerakódásként szoktunk érzékelni (az anyagnak németül Kalkseife, angolul soap scum a neve, akit részletesebben is érdekel a dolog, itt talál róla egy hosszú német, itt pedig egy rövidebb angol nyelvű leírást). Erre egyetlen megoldás létezik, ha a hajmosáshoz használt vizet valamilyen módon lágyítjuk, ennek egyik legegyszerűbb módja, ha felforraljuk, majd lehűtjük azt, ennek hatására kicsapódik belőle a kálcium- és magnéziumkarbonátok nagy része, így azok már nem találkoznak a szappannal, és nem képeznek szürke, ragacsos réteget a hajon (és a kádon). 

A szilárd samponok ezzel szemben mindig valamilyen előre gyártott tenzidet (felületaktív anyagot) tartalmaznak, amit csak összekevernek a többi hozzávalóval, formába öntenek, és néhány napig száradni hagynak (nem úgy, mint a szappanokat, amiket hetekig kell érlelni, hogy használhatók legyenek). A tenzidek gondoskodnak egyrészt a habzásról, másrészt a zsírtalanításról, van belőlük kifejezetten erősen zsírtalanító (mint a sokat kárhoztatott SLS, avagy Sodium Laureth Sulfate), és vannak a bőrhöz barátságosabb, növényi alapú, kicsit kevésbé habzó, viszont szintén hatékony változatok is (a felületaktív anyagokról itt és itt található két részletesebb, hasznos cikk).

Amennyiben a szilárd samponokat választjuk, érdemes mindig utánanézni a termék összetételének (nem mintha amúgy bármilyen más kozmetikumnál ne lenne fontos ezt megtenni), és az alapján dönteni, hogy melyiket kezdjük el használni.

A lényeg, hogy akár a samponszappan, akár a szilárd sampon mellett döntünk, mindkettővel óriási lépést teszünk a műanyag szemetünk mennyiségének lecsökkentésére, így érdemes velük addig próbálkozni, amíg meg nem találjuk a nekünk megfelelőt.

A bejegyzés trackback címe:

https://zerowaste.blog.hu/api/trackback/id/tr913831112

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.